Füzér település szövetében a vár mind a történeti múltat és a csatlakozó települési funkciókat tekintve, mind pedig látványelemként meghatározó elem. A fésűs szerkezetű település délről és nyugatról öleli körbe a Vár-hegyet. A füzéri Vár-hegy 1941-ben került természetvédelmi oltalom alá. A község a Zempléni Tájvédelmi Körzet 1/1984 (XII.13.) OKTH rendelkezés alapján történt megalapítása alapján annak északi terület részéhez tartozik. Maga a tájvédelmi körzet az egykori Abaúj és Zemplén vármegyék határán, a hegység magterületén létesült. Az egykori Abaúj vármegyéhez tartozó település teljes belterülete a Zempléni Tájvédelmi Körzet északi területrészéhez tartozik, csakúgy, mint a községtől északra magasodó Milic-tömbjének térsége.

Az 1990-es évek elején a helyi gazdaság a Hegyköz térségében is összeomlott, köszönhetően annak, hogy az államszocializmus idején a Hegyközben is életképtelen, gólemi struktúrákat hoztak létre. Az 1990-es évek voltak az az évtized is, amikor ebben a légüres, úgy tetszik a kifosztott magyarországi vidéki térben elsősorban természetvédelmi megokolással, de birodalomépítő szándékkal a természetvédelmi szakigazgatás – tarka-barka civil szervezetekkel vállvetve – kezdett extenzív terjeszkedésbe. Ez a nemzeti park alapítási láz alapvetően hagyta figyelmen kívül azt a determináló természetföldrajzi adottságot, hogy Magyarországon a középhegységi kultúrtájak emberi gazdálkodás következtében alakultak ki, és nem terra incognita területek, azaz civilizációtól távol eső eszményi, idealizált, érintetlen rezervátumok. (Ebből a korszakból származó bölcselkedés alapján: “Egy nemzeti park létesítéséhez 10 oldalnyi “szakmai” anyag és egy jól sikerült sajtótájékoztató már elégséges. A következményeket pedig úgyis a helyi lakosság viseli.”)

A Füzéri vár örökségvédelmi munkái kapcsán a műemlékvédelem becsontosodott, öncélú szemlélete egyáltalán nem kedvezett sem a feltárási-állagmegóvási, sem pedig a rekonstrukciós munkáknak. Füzér község 2000-es évek végére küzdötte le azokat az engedélyezési penzumokat, amelyek lehetővé tették a Vár-hegy öko- és örökségturisztikai fejlesztését. Ez a fejlesztési program meghatározóan alapozott arra a meglévő -alkalmasint több évszázados – infrastruktúrára, amelynek “soft” fejlesztése a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével történhetett meg. A meglévő, de már elhasználódott helyi infrastruktúra megújítása – ami alapvetően a természetközeli tájgazdálkodás érhálózata is egyben – a Füzéri vár újjáépítésével az építési munkák és a látogatói infrastruktúra kiszolgálója is lett.

Nem beszélhetünk a természet kiárusításáról, avagy a régészeti örökség eltüntetéséről sem, sokkal inkább a majd évszázados helyi tervek szárba szökkenéséről. A Füzéri vár újjáépítése körüli lamentációkban a koncepció a romkarakterisztikától kiindulva a hiteles történeti analógiák keresésén és adekvát visszakövetésén alapult. Beszédes példa a gótikus várkápolna bizonytalankodó “műemlékes” sátortetejének leváltása egy lépcsős oromfalas nyeregtetős megoldásra, amely a Királyi Magyarország, Morva- és Csehország, de akár Ausztria gótikus templom és kápolna építészetében jellegzetesen fellelhető.

A történeti hűség és a modern kor funkcióinak harmonizációja minden építési fázisban a megalapozó kutatás, a genius loci, a hangulati hűségre törekvés és az átadandó üzenet megfontolásaira alapoznak. Füzér vára regélő és élő vár is, ahol a programok és környezet együttesében megtapasztalt hangulat, látvány és élmény identitásépítő és identitáserősítő gondolatot közvetít a látogatók számára.

ORSZÁGÉPÍTŐ FÜZÉR (2022)

Horváth Jenő (2022): Országépítő Füzér – Talentumok és küldetés – Örök emlékül; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 8-23.

Rudolf Mihály (2022): Adalékok Füzér fellegvárának felújításához – Különös tekintettel a művészeti részletképzésekre –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 24-33.

Várkonyi Gábor (2022): „Vár állott, most kőhalom,…” – Gondolatok Füzér várának rekonstrukciójáról –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 34-37.

Salamin Ferenc (2022): Opponensi vélemény – A felső vár rekonstrukciójához –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 38-41.

Kelemen Bálint Zoltán (2022): Füzér, a regélő vár – Elméleti rekonstrukciós kutatás a látvány mögött –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 42-45.

Buzás Gergely (2022): A Füzéri felső vár helyreállítása – A rekonstrukció hitelessége –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 46-53.

Gál Viktor (2022): Régészeti feltárások; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 54-57.

Bereczki Zoltán (2022): Várrekonstrukció a „világ végén”; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 58-65.

Lukács Zsófia (2022): A Füzéri vár enteriőrjének rekonstrukciója; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 66-71.

Balogh Zsófia (2022): Művészeti tervek az enteriőr festés-rekonstrukciójához; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 72-81.

Nemessányi Klára (2022): A „felső zöld ház” művészeti festései; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 82-85.

Osgyáni Vilmos (2022): A várkápolna kőrestaurátori rekonstrukciója; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 86-91.

Kovács Keve (2022): A füzéri várkápolna ólmozott üvegei – Gondolattöredék –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 92-93.

Székely Orsolya (2022): Fénnyel öltöztetett terek; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 94-95.

Skardelli György (2022): Füzér, alsó vár; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 96-101.

Rudolf Mihály (2022): Györgység Füzéren; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 102-103.

Majoros Ádám (2022): Egy főépítész munkássága – Emlékezés Radványi Györgyre –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 104-109.

Jánosi János (2022): Egy építész Füzérképe; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 110-113.

Kovács Ágnes (2022): Élethelyzetek Füzéren; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 114-117.

Ács Tamás (2022): Tervezés Füzéren – A pajta poézise vagy mimézise –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 118-119.

Németh Sándor (2022): Zemplén gyöngyszeme – avagy Füzér Településképi Arculati Kézikönyve készítésének tapasztalatai –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 120-123.

Velkey Ildikó (2022): A füzéri közművek fejlesztése; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 124-125.

Szűcs Gábor (2022): Füzér, Fűz-ér – Ahol vár a Vár –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 126-129.

Kuhn András (2022): A Selyemút-templomsétány kialakítása; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 130-133.

Nyári László (2022): A Nagy-Milic Natúrpark – Kialakítás, környezeti és környezetvédelmi tervezés –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 134-139.

Nyári László (2022): Kerékpáros ökoturisztikai hálózat a Nagy-Milic körül – A közlekedési finomhálózat rekonstrukciójának lehetőségei és eredményei –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 140-145.

Nyári László (2022): Egy, az antik tradíciókat idéző terepbejárás emlékezete – Avagy archív prelűd a füzéri Vár-hegy sziklagyep kerengőjének megvalósulásához –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 146-149.

Pap Gábor (2022): Kiállítás a Szent Koronáról – Tizenegy időszerű óvás a magyar Szent Koronával kapcsolatban (2000-2012) –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 150-153.

Kőnig Frigyes (2022): A Kárpát-medence várai – Egy különleges kiállítás –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 154-155.

Cseri Miklós (2022): A füzéri tájház – Építkezés és lakáskultúra a Hegyközben –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 156-159.

Sári Zsolt (2022): Az 1960-70-es évek – Az új füzéri tájházban –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 160-163.

Pap Gábor (2022): A füzéri református templom festett kazettás mennyezete; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 164-171.

Horváth Jenő (2022): Pálosok emlékezete – Ács István és Csepellényi György füzéri szolgálata –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 172-175.

László Tamás (2022): A kimondott álmok megvalósulnak – Ács István és Füzér –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 176-179.

Budai Zoltán (2022): Füzér turizmusa; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 180-181.

Bodonyi Csaba (2022): Szálloda Füzéren – Jövőbeli tervek –; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 182-183.

Horváth Jenő (2022): Nagy-Milic – Füzér 2021-2030; Fejlesztési Program támogatásának és Füzér vára történeti rekonstrukciójának – a Magyar Szent Korona Füzér vári őrzésének 500. évfordulójára – 2026. évre történő befejezésének kezdeményezése; Országépítő Füzér – Füzér épített öröksége, Füzérért Alapítvány, pp. 184-189.