Nagy-Milic Natúrpark
A magyarországi natúrparkok a működőképes vidéki gazdaság és társadalom helyi természetmegőrző önszerveződésének fórumai lehetnek. Alapítói önkormányzatok, azok társulásai, civil szervezetek, helyi vállalkozások – bevonva a regionális célok és programok előkészítésébe, ellenőrzésébe a térségi mezőgazdasági szakigazgatás szervezeteit.
Több évszázad tájgazdálkodásának munkája van Magyarország természeti kultúrtájainak szépségében. A természeti kultúrtáj szerves része az ember, gazda – a maga tájfenntartó és értékmegőrző szerepével. A tájápolás egységei, építőkövei a családi gazdaságok, melyek az erős és megújuló vidéki társadalom gerincét is alkotják. E családi gazdasági földhasználatra és kooperációra szerveződjék a magyar vidéki gazdaság struktúrája, ahol a hatósági incl. természetvédelmi elvárások és feladatok társadalmi hitelesítéssel és felhatalmazással kerüljenek megfogalmazásra és bevezetésre.
Tanulmánykötet a Nagy-Milic Natúrparkról
Nyári László szerk. (2012): Nagy-Milic Natúrpark – A megőrzött értékek világa –; Füzér Község Önkormányzata, Füzér, 56 p.
Tanulmányok
Horváth Jenő: Beköszöntő – a natúrpark eszmeisége és a hegyközi, határ menti adottságok összhangja; pp. 5-6.
Jozef, Bela: Beköszöntő; pp. 7-8.
Nyári László: Nagy-Milic Natúrpark – A megőrzött értékek világa –; pp. 9-16.
Nyári László: Kiemelt természetmegőrzési területek a Nagy-Milic Natúrparkban; pp. 17-26.
Nyári László: Tanösvények és tájgazdálkodás a Nagy-Milic Natúrparkban; pp. 27-33.
Mester András: Vadgazdálkodás és vadászat egykoron és napjainkban a Nagy-Milic tömbjében; pp. 34-38.
Nyári László: Vártörténet – műemlékvédelem – helyreállítás és örökségi turizmus a Nagy-Milic Natúrparkban; pp. 44-52.
Szombathy Viktor: Szalánc (Slanec); pp. 53-56.