Füzér község története egészen a középkorra nyúlik vissza, s szorosan összeforrott a felette királyi koronaként díszelgő páratlan esztétikai élményt nyújtó Füzéri várral, mely története során nagy részben királyi vár vagy főúri nagybirtok volt.

Füzér vára a középkorban uradalmi központként is működött, ekkor és a későbbiek során is jellemző a természettel való szoros együttélés (fakitermelés, földművelés, és az ezekhez kapcsolódó kézműves tevékenységek: kovács, bognár, szíjgyártó). A községben 1880-1946 közötti időszakban – a Károlyi Uradalom gazdálkodásában – erdőgondnokság és erdőrendezőség is helyet kapott.

A jelentős történeti, építészeti értékeket képviselő vár régészeti feltárása és helyreállítása az 1934-36 közötti kezdet után megtorpant, majd csak 1977-ben indult meg ismét. Az ezredforduló után a munkák újult erővel folytatódtak. A rekonstrukció során fokozatosan kibontakozik a vár XVII. században létező képe, a romból újra bejárható, alaprajzában, rekonstruált tereiben, tömegében az egykori állapotot felidéző építménnyé válik.

A község központjában álló katolikus templom még az államalapítás idején épült, barokk stílusú átépítése során nyerte el mai formáját.

A református templom 1785 után épült fel, az egyszerű puritán épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, 1832-ben készült festett famennyezet jelenti.

A helyi tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás és eszközkultúra bemutatására helyreállított lakóház. A berendezés a XX. század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja. A másik múltidéző ház az 1940-70-es évek közötti időszakba repíti vissza a látogatót.